Alárendelő Összetett Szavak / Angol Szavak Helyes
d) egyt�l egyig, szebbn�l szebb n�tt�n-n�, r�ges-r�gi
Nyelvtan - 15. h�t
üt-ver, eszik-iszik, süt-főz) c) valódi mellérendelés: többnyire teljesen összeforrott rokon értelmű tagokkal (pl. búbánat, dúsgazdag, jöttment, búskomor, maholnap, odakünn) II. Szervetlen szóösszetételek: a) semmiféle tartalmi vagy nyelvtani kapcsolat nincs az elemek között (pl. ábécé) b) mondattani funkciójuk következtében tapadtak össze az elemek (pl. habár, mégpedig, aligha, netalán) c) a mondatból szavak összetapadásával alakultak (pl. fogdmeg, nefelejcs, mitugrász, adjisten) A szerves és a szervetlen összetételek közötti átmenetnek tekinthetők azok az összetett szavak, amelyek névutós szerkezetekből jöttek létre (pl. tegnapelőtt, Dunántúl, munkanélküli). Valódi összetétel voltukat megkérdőjelezi az a tény, hogy egyik tagjuk nem valódi szó. Az összetett szavakat osztályozhatjuk - többek között - leíró szempontból is. Terjedelmük, azaz mennyiségi tényezők alapján beszélhetünk kéttagú (pl. vasút), három tagú (pl. vasútállomás) stb. összetételekről. Megvizsgálhatjuk az összetett szavak szófaji jellemzőit, s megkülönböztethetünk igei (pl.
Latin szavak
Az összetett szavak csoportosítása a hagyományos módszerekkel I. Szerves szóösszetételek: Alárendelő: alanyos (pl. mennydörög, szúrágta) tárgyas (pl. nagyothall, színevesztett) határozós (pl. örökbefogadás, késszúrás) minőségjelzős (pl. halastó, teherautó) mennyiségjelzős (pl. háromszög, harmadmagammal) birtokos jelzős ( pl. lélegzetvétel, gyermeksírás) jelentéssűrítő (pl. csigalépcső, lépcsőház) Mellérendelő: Kettőzés: a) egyetlen szónak a megkettőzése (pl. egy-egy, egyszer-egyszer, nono) b) figura etymologica (pl. végestelen-végig, egyes-egyedül, unos-untalan) Ikerítés (az egyik összetételi tagnak nincsen jelentése): a) magánhangzó-eltérés a szótőben (pl. gizgaz, mendemonda, dimbes-dombos) b) mássalhangzó-eltérés a szótő elején (pl. ejnye-bejnye, icipici, Andi-Bandi; tarkabarka, csigabiga, tutyimutyi, cókmók) c) magán- és mássalhangzó-eltérés (pl. zenebona, sürög-forog, sebbel-lobbal) Két önálló szó összekapcsolása: a) álikerszó: mindkét összetételi tagnak van önálló jelentése (pl. dúl-fúl, ázik-fázik, csillog-villog) b) laza szerkezetű mellérendelés (pl.
- Alárendelő összetett szavak learning
- Vaják szó jelentése
- Alárendelő összetett szavak ppt
- Magyar szavak
- Angol magyar szavak
- Latin szavak
- Tojás allergia tünetei felnőttkorban
- Szőlő gyökereztetés vizben
- Angol szavak
- A képlet könyv
Angol szavak
(mennydörög, jólesik) mondaton kívül: tudatos összekapcsolással (szerelőcsarnok, főosztály) Mai nyelvünkben mondaton kívül keletkeznek az összetett szavak. Az elő- és utótag kapcsolatát a mondatban keletkezett szavak analógiájára állapítjuk meg. Ezzel az összetételi móddal korlátlan számban hozhatunk létre új szavakat. Az összetett szavak fajtái: az előtag és utótag viszonya alapján vizsgáljuk, osztályozzuk. 1. mellérendelő: tagjai egyenrangúak, azonos szófajúak. A mondatban külön-külön ugyanolyan mondatrészek szerepelnek. kettőztetés (egy-egy, olykor-olykor, már-már) ikerszó (icike-picike, izeg-mozog, gizgaz) valódi összetétel (jön-megy, süt-főz, híresneves) 2. alárendelő: Tagjai nem egyenrangúak. Az előtag az utótagnak valamilyen mondatrésze, tehát az előtag alá van rendelve az utótagnak. alanyos összetétel (porlepte, madárlátta) tárgyas összetétel (földművelő, villanyszerelő) határozós összetétel (bérbeadás, idevaló) jelzős összetétel (hidegvérű, főhős) minőség (jószívű) mennyiség (háromszög) birtokos (faág) Jelentéstömörítő összetételnek nevezzük az olyan alárendelő összetett szavakat, amelyeknek elő- és utótagja között valamilyen bonyolultabb összefüggés van.
Alárendelő összetett szavak
Az összetett szavak grammatikája Az összetett szavak túlnyomó többsége a mondatban, elenyésző hányaduk a mondaton kívül születik meg. Ez utóbbiak tükörfordítások, tehát a magyar nyelvtani, szóalkotási szabályokhoz nincsen közük: nyárspolgár 'Spiessbürger' vagy szépíró 'Belletrist'. Az eredetüket tekintve is magyar összetételek – közvetlenül vagy közvetve (analógiásan) – kizárólag a mondatban, azaz a nyelv használata során jönnek létre. Az összetett szavak keletkezése a mondatban kétféle lehet. Vagy a mondat egy szerkezetéből, esetleg egy szerkezetcsoportjából alakulnak ki, vagy pedig a mondatot alkotó szósor egy szeletkéjéből. Ha szószerkezetből alakulnak ki, melynek tagjai között szerves grammatikai viszony van, úgy e viszony általában megőrződik az összetételek elő- és utótagjai között: a tehén teje (birtokos jelzős alárendelő szószerkezet) = tehéntej (birtokos jelzős alárendelő összetétel); itt is és ott is (kapcsolatos mellérendelő szószerkezet) = itt-ott (mellérendelő összetétel).
Értelmezése több irányból is megközelíthető. (vámvizsgálat, lépcsőház, éjfekete) Legtöbbjük hasonlatot tömörít: vérvörös, kénsárga, kőkemény. Ezek összevont hasonlatok, a szépirodalmi stílusban metaforák. Összetett szavak helyesírása A különírás és az egybeírás szabálya vonatkozik írásukra. Sok összetett szó szókapcsolással keletkezett, a szándékos összekapcsolással keletkezetekkel pedig fellazították szókapcsolatokra (mennydörög, ápolónő). A szókapcsolatokat külön írjuk, az összetett szavakat egybe, egyes esetekben kötőjellel. Ha a két tag jelentését figyeljük, megállapíthatjuk, hogy szószerkezettel vagy összetett szóval van dolgunk. : betegápolónő = beteget ápoló személy négyszög = mértani fogalom, síkidom négy szög = négy darab szög Ha mindkét taghoz járul toldalék, akkor kötőjellel írjuk. :jött-ment, jövő-menő Ha csak az utótag toldalékolható, akkor egybe írjuk. : irkafirka, búbánatra