Magyarország Néprajzi Tájegységei | Kategória:magyarország Tájegységei – Wikipédia
Segítség A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Magyarország tájegységei. Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 4 alkategóriával rendelkezik (összesen 4 alkategóriája van). K ► Magyarország földrajzi kistájai (28 K, 94 L) ► Magyarország földrajzi középtájai (15 K, 25 L) N ► Magyarország földrajzi nagytájai (6 K, 4 L) S ► Sárköz (24 L) A(z) "Magyarország tájegységei" kategóriába tartozó lapok A következő 22 lap található a kategóriában, összesen 22 lapból. B Bácska Bácskai-síkvidék Bodrogzug D Drávaköz Dunántúl Duna–Tisza köze Duna–Tisza közi homokhátság H Hernád-völgy I Illancs J Sablon:Jászság K Kenyérmező Kiskunság M Matyóföld N Nagykunság O Ormánság Sz Szamoshát Szamosköz T Tiszahát Tiszántúl Tóköz (tájegység) Turjánvidék V Viharsarok (tájegység) A lap eredeti címe: " ria:Magyarország_tájegységei&oldid=22517856 " Kategória: Magyarország földrajza Magyar néprajz Földrajzi egységek országok szerint Európa tájegységei
Kategória:Magyarország tájegységei – Wikipédia
FEJEZETEK A magyars�g n�pi m�velts�ge alapszerkezet�ben �s f� von�saiban egys�ges, �ppen �gy, mint ahogy a nyelvj�r�sokat sem v�lasztj�k el a meg nem �rt�sig fokoz�d� k�l�nbs�gek. Ennek ellen�re sz�mon tartunk olyan kisebb-nagyobb csoportokat, t�jakat, m�s etnikum �ltal k�r�lvett szigeteket, melyek k�zelebbi �s t�volabbi szomsz�daikt�l t�bb�-kev�sb� k�l�nb�znek. Ez azonban sohasem a kult�ra eg�sz�ben, hanem csak egyes jelens�gekben, legfeljebb jelens�gcsoportokban nyilv�nul meg. Egy-egy etnogr�fiai csoport olyan sziget a magyars�g eg�sz�ben, mely jellegzetes elemekkel k�l�n�l el szomsz�dait�l. A megk�l�nb�ztet� elemek alakulnak, v�ltoznak, mint ahogy a n�pi kult�ra {H-28. } eg�sze sem valami megmerevedett egys�g, mert folyton meg�jul, �s elhagyja a sz�m�ra valamilyen ok miatt feleslegess� v�lt von�sokat. Az etnogr�fiai csoportok l�trej�tt�nek gy�kereit eg�szen a honfoglal�s kor�ig k�vethetj�k. Hiszen a letelep�lt nyolc t�rzs k�z�tt sz�rmaz�sban, m�velts�gben, foglalkoz�sban is k�l�nbs�gek ad�dhattak, ha ezeket a k�s�bbi korok t�bbnyire egybe is most�k.
- H & m szeged
- Poloska invázió 2017
- Smiley jelek letöltése ingyen video
- Agrárkereső - Törölt hirdetés: Mezőgazdasági gép - Traktorok - 45 LE-ig: RS 09 - Eladó, Kínál
- Magyarország neprajzi tajegysegei
- Magyarország néprajzi tájegységei
- A késedelmi kamat: mikor, mennyi?
- Megjelent a Kiskegyed Konyhája Extra karácsonyi száma! | Mindmegette.hu
- Fiók
- Allianz otthonbiztosítás plus de biens neufs
- Országinfó - Magyarország nagy tájegységei
Térkép
A Kárpát-medence tájai, néprajzi csoportjai A földrajzi sajátosságok és a történelmi, kulturális hagyományok alapján a Kárpát-medencében öt nagy tájat és számos tájegységet különböztetünk meg, amelyrõl könyvünk földrajz-népismeret fejezetében már szóltunk. Röviden ismételjük át a fõbb tudnivalókat néprajzi tájainkról, melyek a következõk: (Lásd a térképen! ) 1. MAGYAR ALFÖLD Duna—Tisza köze, Tiszántúl (Bácska, Kiskunság, Jászság, Nagykunság, Hajdúság, Érmellék, Nyírség, Bodrogköz), Bánság (Temesköz, Bégaköz). 2. DUNÁNTÚL Alpokalja—Õrség, Dunántúli-dombság (Göcsej), Mecsek és környéke (Zselic), Mezõföld, Balaton-felvidék, Dunántúli-középhegység), Kisalföld (Csallóköz, Szigetköz, Rábaköz, Hanság). 3. FELVIDÉK Északnyugati-Felvidék (Kis-Kárpátok, Kis-Fátra, Nagy-Fátra, Alacsony-Tátra, Magas-Tátra (Sáros, Túróc, Liptó), Selmeci-érchegység, Gömöri-Szepesi-érchegység ( Palócföld, Mátyusföld), Északi-középhegység (Mátra, Bükk, Cserhát, Eperjes—Tokajihegység, Matyóföld). Kárpátalja vagy Északkeleti-Felvidék (Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa).
Központi része a Győri-medence, attól északra a Duna hordalékából kialakult Szigetköz, az Öreg-Duna és annak mellékága, a Mosoni-Duna között. A fontos ipari és mezőgazdasági régió központja Győr. Nyugat-magyarországi peremvidék (7200 négyzetkilométer) - Ausztria határán a Kisalföldtől délnyugatra húzódó tájegység, Alpokaljának is nevezik. Itt érvényesül Magyarországon legjobban az óceáni hatás, és itt hull a legtöbb a csapadék (800-1000 mm évente). Gazdasági és szellemi központja Szombathely, klimatikus üdülőhelyei a műemlékekben gazdag Sopron és Kőszeg városa. Sopron környéke neves borvidék is, a vidék neves gyógyfürdői: Balf, Bük. Dunántúli-dombság (11 400 négyzetkilométer) - A Dunántúl déli részén fekvő, a Zala folyó és a Balaton vonalától a határfolyó Dráváig terjedő területet dombságok (a Zalai-dombság, a Belső- és Külső-Somogy, a Baranya-dombság, a Tolnai-hegyhát), valamint a Mecsek és a Villányi-hegység alkotja. Legfontosabb városai: Pécs, a Dél-Dunántúl szellemi és kulturális központja.
Magyarország néprajzi tájai
Ezek ut�n csak nagy von�sokban v�llalkozhatunk arra, hogy a magyar n�p legfontosabb etnogr�fiai csoportjait, n�prajzi t�jait, szigeteit bemutassuk. R�szben f�ldrajzi, r�szben t�rt�neti megfontol�sb�l a mai hat�rokon �tny�lva n�gy nagy vid�kre oszthatjuk a K�rp�t-medenc�nek azt a r�sz�t, ahol magyar anyanyelv� lakoss�g �l. A Dun�nt�l a Duna �s Dr�va �ltal hat�rolt n�gysz�glet� ter�let, melynek nyugati szomsz�ds�g�ban, Ausztri�ban is vannak kisebb magyar telepek. A Felf�ld az �szaki dombos-hegyes vid�ket foglalja mag�ba, �s �tny�lik Szlov�ki�ba. Az Alf�ld a K�rp�t-medence k�z�ps� s�k ter�lete, mely d�len Jugoszl�vi�ban folytat�dik, m�g Erd�ly (Rom�nia) magyar etnikai csoportjai helyenk�nt a Keleti-K�rp�tok gerinc�n is �tcsapnak. Ezt a f�ldrajzi feloszt�st k�nyv�nk tov�bbi fejezeteiben is megtartjuk.
