Napjainkban egyre több családfő dönt úgy, hogy külföldön próbál szerencsét, egy jobb élet reményében pedig külföldön vállal munkát. De sokan nem elégszenek meg a külföldi munkavállalással, sokan ugyanis végleg le is kívánnak ott telepedni, sőt, a családot is költöztetik. A magyarok körében Ausztria, Anglia és Németország a legnépszerűbb ország, ez utóbbinál pedig igen kedvező családi pótlékra lehet számítani magyarként is. Kinek jár a német családi pótlék? Németország igen népszerű célpont azok számára, akik külföldön képzelik el a jövőjüket. Számottevően sok magyar él ott, a legfrissebb statisztikák szerint a külföldi munkavállalók közül a tizenharmadik leggyakoribb a magyar. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 250 ezer magyar munkavállaló él és dolgozik a németeknél, ami magyar viszonylatban igen tekintélyes, a németek számára azonban nem jelentősen szembetűnő, hiszen a leggyakoribb külföldi munkavállaló ott Törökországból telepedett át, török munkásból pedig másfélmillióval dicsekedhet Németország.
Abban az esetben, ha az egyik szülő Németországban dolgozik, a másik szülő pedig Magyarországon marad a gyerekekkel, ez utóbbi pedig nem vállal munkát itthon, akkor a német családi pótlék teljes összege folyósításra kerül. Abban az esetben, ha az egyik szülő Németországban dolgozik, a másik szülő pedig Magyarországon marad a gyerekekkel, ő azonban itthon dolgozik vagy vállalkozik, akkor az itthon maradt szülő megkapja a teljes összegű magyar családi pótlékot, a Németországban dolgozó szülő pedig a magyar és német családi pótlék különbözetét kapja meg. Ez azt jelenti, hogy a német családi pótlék teljes összegéből kivonásra kerül a magyar családi pótlék összege, ezt kapja meg a német munkavállaló, de összességében a család mindenképpen 204 euróhoz jut gyerekenként havonta. Mekkora a német családi pótlék összege? Mint ahogyan a legtöbb ország esetében, Németországban is meghatározó szereppel bír a támogatás kiszámításában az, hogy hány gyermeket nevelünk. Ez tehát azt jelenti, hogy minél több gyermeket vállalunk, annál nagyobb családi pótlékra számíthatunk.
Ki jogosult családi pótlékra Németországból? Az Európai Unió, Svájc, Szerbia, Montenegró, Bosznia és Hercegovina, Algéria, Koszovó, Marokkó, Tunézia és Törökország állampolgárai. A szülők családi pótlékra jogosultak, ha az életük Németországba kötik őket, valamint ha gyermekeikkel (legyen örökbe fogadott, nevelt, mostohagyermek) egy háztartásban élnek. Az ár nem tartalmazza az ÁFA-t és az egyéb banki, illetve átváltási költségeket.
Hogyan működik a német családi pótlék? Noha a Kindergeldet leginkább a mai magyar viszonylathoz képest családi pótlékként azonosítjuk, fontos tudni, hogy ez valójában egy adókedvezvény, ami azért is fontos különbség, mert míg a pótlék egy alanyi jogon minden családnak járó juttatás, addig az adókedvezmény csak jövedelem alapján folyósítható, azaz munkához van kötve. Ezt azért is fontos megjegyezni, mert a Kindergeld mellett létezik a Kinderfeibetrag, mindkettőt azonban nem kaphatjuk meg, hanem a pénzügyi hivatalokban kerül kiszámításra, hogy melyik lehetőség a kedvezőbb a szülők számára, így ők automatikusan azt fogják kapni. Fontos különbség, hogy míg a Kinderfeibetrag minden évben egyszer kerül meghatározásra, így egy összegben kapható, addig a Kindergeldet havi szinten folyósítják. Az adóbevallásnál mindkettő kötelezően feltüntetendő, erről azonban a hivatalnokok gondoskodnak. Fontos kérdés, hogy mindkét szülőnek dolgoznia kell-e ahhoz, hogy folyósíthassák az összeget. Abban az esetben, ha mindkét szülő Németországban dolgozik, akkor a német családi pótlék teljes összegét megkapják.
A közhiedelemmel ellentétben Magyarországról Németországba nem csak mosogatni, takarítani, pincérkedni, gyárban dolgozni, vagy épp építészeti segédmunkáskodni vándorolnak el, hiszen igen sok diplomás értelmiségi – orvos, informatikus, mérnök – enged a fejlett német egészségügy és iskolarendszer csábításának, és persze az sem egy mellékes adalék a döntés meghozatalához, hogy akár háromszor annyit is megkereshet egy magyar Németországban ugyanazért a munkáért, mint idehaza. Éppen ezért sokan döntenek úgy, hogy vagy ott alapítanak családot, vagy odaköltöztetik őket, éppen ezért nem haszontalan feltenni a kérdést, hogy kinek is jár a családi pótlék Németországban. Mint minden szociális juttatás esetében, a családi pótlék kapcsán is felmerül a kérdés, hogy ezt a német állampolgársággal nem rendelkezők is megkaphatják-e? Az ott dolgozók szerencséjére Németország komolyan veszi az erős Unió elvét, számukra mindenki földi, aki valamely európai uniós tagállamból érkezett, éppen ezért minden uniós polgárt megilletnek a családi pótlékkal és egyéb szociális juttatásokkal.
Az adóbevallás beadási határideje magánszemélyeknél megváltozik A2018-as adóbevallásnál kapsz 2 hónap plusz határidőt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha magad készíted el a bevallásodat, úgy a 2018-as adóévedet 2019. július 31-ig kell leadnod. Ez idáig május 31-e volt. Amennyiben adótanácsadó irodán keresztül teszed ezt meg, úgy 2020. február 28-ig lesz rá lehetőséged. Itt is kaptál 2 hónap plusz határidőt. Határidők betartása A határidők be nem tartása egyre szigorúbb adóhivatali (Finanzamt) fellépést von maga után a határidőit be nem tartó adózó ellen. Fontos továbbra is az adóbevallások határidőre történő leadása mellett az, ha a Finanzamt ügyintézőnek kérdése van, további adatot, igazolást kér az adózótól, akkor azt a megadott határidőig meg kell válaszolni, vagy ha hiánypótlást kér, akkor azt is a megadott határidőig be kell küldeni a hivatal részére. Ellenkező esetben pénzbírságra is lehet számítani A pénzbírság mértéke 2019-től emelkedni fog. Magasabb alapjuttatás mindenki számára!
Van-e kiskapu a rendszerben? Mint azt már hangsúlyoztuk, rendelkeznünk kell németországi állandó lakcímmel ahhoz, hogy ügyfelei lehessünk a Familienkassenak, azonban mégis van egy kiskapu, aminek kijátszásával nem kell Németországban élnünk ahhoz, hogy megkapjuk az ottani családi pótlékot. Abban az esetben ugyanis, ha unbeschänkt Steuerpflichtig státuszunk van, akkor az azt jelenti, hogy Németországnak adózunk, német adófizetők vagyunk, de Magyarországon élünk. Ez akkor fordulhat elő, ha az éves jövedelmünk 90 százaléka Németországból származik, ugyanakkor itthon élünk, emellett pedig az itthonról származó jövedelmünk nem haladja meg a német adómentes fizetés 50 százalékát, egyszerűbben fogalmazva évente a hazai jövedelmünk nem haladja meg a 4584 eurót. Ebben az esetben hű német adófizetőkként számunkra is éppen úgy folyósítható a Kinderfeibetrag vagy a Kindergeld, mint maguknak a német állampolgároknak. Szülőként milyen más juttatásokra számíthatunk még? Nem csak a Kinderfeibetrag vagy a Kindergeld segíti meg a családosok életét és anyagi helyzetét Németországban, uniós állampolgárokként ugyanis más szociális juttatásokban is részesülhetünk, amennyiben megigényeljük azokat.